Napelem vs központi fűtés

Egyre többen égnek pályázati lázban a napelemek terén, amit én jónak tartok, természetesen. Viszont egyre többször gondolják is azt a megrendelők, hogy ennek kapcsán választás előtt állnak: hozzákezdjenek-e a fűtéskorszerűsítésnek, mielőtt lesz napelem a házukon?

A válasz most sem igen vagy nem, de egy tévhitet szeretnék eloszlatni: a napelem és a központi fűtés nincs ellentmondásban. Ha valaki rövidtávon akar pl. konvektoros fűtésről átállni központi fűtésre, akkor egy gyors, 7-8 éves megtérüléssel számolhat. Ráadásul, egy megfelelően méretezett radiátoros fűtés később gond nélkül befűti a házat egy villanykazán vagy egy vizes hőszivattyú segítségével is, amelyek a gázkazán mellé vagy annak helyére köthetőek a központi fűtési rendszerben.

Milyen konfigurációk léteznek, és mi ezek előnye?

• A gáz-központi még mindig viszonylag olcsó. Egy komplett ház falon kívül szerelt horganyzott csöves rendszerrel, kombi gázkazánnal 1,5-1,6 millió Forintból kijöhet (ha van benn gáz). Ezt én 50-55°C-os vízre méretezem, tehát amíg nincs nagy hideg, addig ezen a hőfokon, maximális hatásfokkal dolgozik a kazánunk. Nagyon hidegben, -25°C-nál vagy még hidegebben, illetve rossz szigetelés esetén emelni lehet a kazánon a vízhőfokot, amivel növelhető a fűtési teljesítmény, kis időre áldozva a hatásfokon 5-10%-ot.
• A hőszivattyús rendszerek már kissé drágábbak, ugyanakkor zöldebbek, hiszen nem fosszilis energiával működnek (az erőművekbe ne menjünk most bele). Sajátosságuk, hogy minél kisebb a külső hőmérséklet, annál nehezebben (drágábban és kevésbé) fűtenek, ugyanakkor a hatásfokuk szélesebb tartományba csökkenthető a fűtővíz hőmérsékletének csökkentésével, mint a gázkazánok esetében. Egy minden előfordulásra méretezett hőszivattyús fűtés akár 5-6 millió Forint is lehet. Épp emiatt szokás a fűtési hőszükségletet szigeteléssel, nyílászáró-cserével csökkenteni, mert ezzel kisebb és így olcsóbb rendszer is elegendő lehet.
• Egy másik optimalizálási lehetőség, ha a hőszivattyút egy másik hőtermelő mellé szerelik, így az év nagy részében jó hatásfokkal az kifűti a házat, olcsón. Ha pedig hideg van, akkor a másik hőtermelő rövid ideig besegít, nem túl nagy költségnövekedés árán. Ez leginkább akkor az igazi megoldás, ha már van egy meglévő rendszerünk, ami tudja fogadni a hőszivattyút, így csak a berendezés és annak integrációja jelent beruházást, a komplett rendszer már nem. Véleményem szerint ez az arany középút annak, aki megengedheti magának.

Ami miatt hasznos ezekről beszélni az az, hogy ha nem is fér bele álmaink megoldása a pillanatnyi keretbe, azért érdemes előre gondolkodni. Ha rossz, drágán működtethető fűtésünk van, és nincs sok pénzünk a cserére, akkor is lehet egyet lépni előre. Fontos azonban előre tervezve úgy gondolkodni, hogy később a jelenlegi ráfordításunk megtartásával, már egy kisebb ráfordítással érhessünk el a célunkat. A megfelelően méretezett központi fűtés épp emiatt lehet alternatíva, ha valamiért a padlófűtés nem jöhet szóba.

A megfelelő méretezés megfelelő méretű radiátorokat jelent. Írtam már arról, hogy a radiátorok méretét a fűtővíz hőfokához kell igazítani. Minnél melegebb a víz, annál gyorsabban és annál többet fűt egy radiátor - tehát kevésbé meleg vízzel csak lassan, vagy nagy hidegben akár sosem melegszik fel a szoba. Hacsak nem szerelünk eleve nagyobb radiátort fel, és ezzel megengedhetjük magunknak az alacsonyabb fűtővíz-hőfokot.

Itt ér körbe a gondolatmenet, miszerint ma egy radiátoros fűtés nem ellensége a hőszivattyúknak, sőt! A jó központi fűtésre olcsóbban tehetünk később hőszivattyút. Ami pedig napjaink kihívását illeti sokak esetében, miszerint az alternatív fűtési megoldások szükségessége a háztartásokban jelentős: a központi fűtéshez megtarthatóak a vegyestüzelésű kazánok, főleg egy jó, automatizált vezérléssel...