Minimeló felár, kiszállási díj, halasztott fizetés - trendek, lehetőségek, mindkét oldalon
Valamilyen kép mindenkiben van arról, hogy a szolgáltatók milyen költségekkel kalkulálnak általában, mégis többeket meghökkent, amikor a vállalkozó számlázni szeretne egy-egy "apróbb" tételt. A kellemetlenségek általában elkerülhetők, ha a felek kölcsönösen megismerik egymás álláspontját, és időt szánnak arra, hogy előre tisztázzák a részleteket.
Lássunk most néhány tippet és példát arra, hogy a megrendelői oldalon hogyan célszerű ezeket kezelni!
A kereslet megnövekedtével az építőiparban egyre inkább hiány mutatkozik a szakemberekből, ez senki előtt sem titok. Az is világosan következik ebből, hogy kisebb feladatokra egyre kevésbé találunk vállalkozót. Hallottam már olyan példáról, hogy valaki a "minimelókra" szakosodott, de lássuk be, ez nálunk még nem mindennapos. Mit tehetünk, ha nekünk mindössze egy kis probléma okoz fejfájást, erre viszont nehezen kapunk kivitelezőt?
A vállalkozók, akárcsak a vállalatok, a profitorientáltak: fontos a bevétel-kiadás mérlege. Egy villanyszerelőnek ugyanúgy pénz az idő, hiszen amíg két kis munka között autózik, nem keres, míg ha dolgozna, lenne bevétele - ez az elmaradt bevétel ugyebár. Természetesen nem csak az lehet a megoldás, hogy fizessük ki az utazási idejét, bár egyre több erre is a példa. Sokkal inkább érdemes néhány praktikát megfontolni az alábbiakból.
Ha tervezünk egy nagyobb munkát, akkor lehet kérni, hogy a felméréssel együtt végezze el a szakember a kisebb javítást, hiszen a nagyobb munkák előtt gyakran végeznek díjmentes felmérést. Az eddig ismeretlen vállalkozót, szolgáltatót ekkor ráadásul meg is ismerhetjük: szeretnénk-e később vele dolgoztatni, szakmailag hiteles-e, szimpatikus-e, stb. Érdemes megfontolni, van-e más feladat a ház körül a számára: nem csupán egy tönkrement termosztát cseréje, hanem esetleg egy régóta tervezett új csengő, vagy bármi más (akár a szomszédunknál is). Ha minden kötél szakad, akkor pedig valóban fel lehet ajánlani a "minimeló" felár megfizetését, ami akkor lehet megoldás, ha már nagyon szorít a cipő...
Hasonló témakör napjainkban a kiszállási díj; az egyre dráguló utazási költségek, az egyre messzebbről számba vehető, mobilis vállalkozói kör mind olyan körülmény, amely könnyen hozhatja össze az embert távolabbi szakemberrel. Kívülállóként persze mindenki érti ennek az anyagi vonzatát, de megrendelőként már nem feltétlenül szeretjük ezt megfizetni. Érdemes megfontolni ilyenkor, hogy mit tehetünk, illetve mit érdemes tenni ezügyben. Ha például tudunk más feladatot adni, esetleg több idejét kitölteni a vállalkozónak, elengedheti vagy csökkentheti a kiszállást is. Ilyenkor a nagyobb bevétel rugalmasságot hozhat, nem mellékesen az elért csökkenéssel fajlagosan kevesebbet fizetünk a munkákért. Meg lehet fontolni, hogy megrendelőként mit tehetünk azért, hogy könnyítsünk a kivitelezőn, amelyért cserébe ő is előzékenyebb lehet: nyújthatunk segítséget a takarításban, vagy nem lényeges kérdésekben engedhetünk a szerelő számára könnyebb megoldást választani, és még számtalan módon kerülhetünk jobb alkupozícióba.
Egy további érdekes jelenség is egyre inkább megjelenik a napi gyakorlatban a megrendelői oldalon. A fizetési halasztás kezd leszivárogni a nagyvállalati kultúrából a kisvállalkozások, és a magánemberek körébe is. Itt azonban a gyakran kisebb tőketartalékkal rendelkező egyéni vállalkozó kivitelezők nem feltétlenül tudját ezt "csúszást" megfinanszírozni, így könnyen kellemetlen helyzetben találhatják magukat.
Az ilyen esetekben mindenképp előre egyeztetve és kölcsönösségen kell alapulnia a fizetési vagy teljesítési halasztásról szóló megállapodásnak, az ún. "gentleman agreement" szabályai szerint. A kereslet ugyanis a vállalkozónak kedvez, ahogy ezt már írtam: ha ő hátrányt szenved, azt különösen ebben a helyzetben talán nehezen tudja megoldani, legközelebb pedig nem fog ilyen helyzetbe belemenni, nem jön máskor - és bizony, rossz hírünket keltheti. Márpedig a gyakran konkuresnek vélt szakemberek igen sokszor volt kollégák, kvázi barátok, a kereskedésekben napi szinten összefutnak és beszélgetnek. Egy problémás ügyfélnek hamar híre megy, aki ezután nehezebben talál munkaerőt, különösen jó munkaerőt, és beszűkülhet a mozgástere.
Milyen kérdésekre érdemes tehát a megbízáskor kitérni, hogy elkerüljük a csalódást? Meg kell határozni, ki mire gondol pontosan. A megállapodásban mi van benne, mi nincs benne. Ki mit végez, ki mivel lesz elégedett. Mi az elvárt minőség, mi a teljesítés 100%-a, mi az árban értendő szolgáltatás, és persze mennyi idő alatt. Mi a fizetési ütemezés, esetleg kötbér vagy sikerdíj. Elkerülhető ezzel megannyi kellemetlen pillanat, a csak egyik fél szerint "beleértett, úgy gondolt, úgy hitt" tényező elmaradása, ami keserű szájízt hagy maga után, és a másik fél által nem értett, csak érzékelt villanást az elköszönő tekintetben.
Ami pedig a legfontosabb lehet mindannyiunknak: ha nem lesz demotivált egy "szaki " amiatt, hogy egy órára elszakad a jól fizető, nagyobb volumenű munkájától, vagy a kiszállási díj hiányzik a büdzséjéből, sőt tudja, hogy idejében a pénzéhez jut, akkor szívesebben dolgozik. Márpedig ez minden megrendelő megelégedésének az alapja, hogy a munkát nyugodtan, odafigyelve és elkötelezetten végezzék el számára. S a végén, ha kölcsönös az elégedettség, akár még a "minimelóra" is szívesebben visszamegy majd a szerelőnk.