Milyen fűtést tervezzünk?

Visszatérő téma a fűtési mód megválasztása az otthonfelújítási lázban, ezért is akartam összefoglalni az én meglátásaimat a témáról.

Amikor megszületik a döntés, hogy a fűtési rendszerünket korszerűsítse az ember, akkor sok szempont előtérbe kerül, mint például a gazdaságos üzemeltetés, a komfort, és persze a várható bekerülés, illetve néhányan gondolnak még az élettani hatásokra is. Mindezen szempontokat persze mindenki a saját tudása alapján mérlegeli, és ez általában nem a részletes szakismeretek birtokában történik. Ez így is természetes, de épp emiatt szeretnék egyfajta sorvezetőt adni, összefoglalni a jelen kor technikáját a felhasználók számára. Nem eldönteni akarom a kérdést, hanem a mérlegelési szempontokat és az ezekre adható magyarázatokat írom össze.

Terjed a villamos fűtés, kézenfogva a napeemekkel - jó ez?

Igen, az elektromos fűtőszőnyegek, elektromos fűtőpanelek, fűtőtestek megfelelő villamos teljesítmény rendelkezésre állása mellett valóban kézenfekvőek lehetnek, hiszen a telepítésük rendkívül gyors és egyszerű lehet.

Egy fűtőszőnyeg gyakorlatilag nem képez plusz rétegvastagságot, tehát - ha az aljzat megfelelő, akkor - burkolás előtt lefektetve nem kell a megváltozó szint problémájától tartanunk, a küszöbök, ajtók magassága nem változik.

A fűtőpanel felszerelése egy TV beüzemelésével vetekszik, azaz rendkívül egyszerű. Természetesen nem egy padlófűtés komfortját adja, de ez épp a problémamentesség miatt általában szükségmegoldásként, nem a mindennapos használatú helyiségekben merül fel.

A bekerülése is versenyképes az egyéb rendszerekhez mérten.

Ugyanakkor a gáz még mindig olcsóbb energiahordozó, tehát egy villamos fűtés 8-10 évre előre gondolkodva kalkulálható, hogy a szóba kerülő alternatívák közül végül ez legyen-e megvalósítva.

A meglévő villamosáram is sarkos pont, hiszen az elektromos fűtés a legnagyobb fogyasztó lesz a házban. Ennél fogva fontos, hogy a meglévő vagy elérhető amperből ki lehessen gazdálkodni a működtetéshez szükséges áramot, a háztartás mellett is. Ehhez mindenképp a villamos hálózat átvizsgálása, gyakran felújítása szükséges. Épp az előző szempontok miatt írtam azt, hogy legtöbbször a napelemes rendszerek telepítésével jár kézenfogva. Ide tartozik, hogy megfelelő automatizálással lehetne az egyidejűséget úgy szabályozni, hogy ne feltétlenül kelljen egy nagyobb teljesítményhez sem plusz ampereket, plusz teljesítményt lekötni,venni a szolgáltatótól. Ez azonban lassan terjed, engem például még senki sem keresett ilyen feladattal, pedig nem túl bonyolult és nem nagyon drága okosotthon-megoldások vannak már a piacon.

A kétkedők azonban az élettani hatást fogják kiemelni: mennyire egészséges a lakótérben egy elektromágneses teret képezni, vagy megjelenik-e az elektroszmog? Nem vagyok a kérdés szakértője, így ezekre nem tudok választ adni sajnos.

Egy műszaki hátrányt azonban meg tudok fogalmazni: az elektromos fűtésre nincs alternatíva. Ha áramkimaradás van, akkor fűtés nincs. Szerencsére ez nem mindennapos, de aki bunkert épít a kertbe, az ezt is számba veszi. :)

Vegyes tüzelés, a zöldek mumusa

Nálunk, vidéken még alkalmazzák (alkalmazzuk) a fatüzelést, de jellemzően ez maradt meg a vegyes tüzelésből mára. Magam is tudom, hogy a füsttel a városok levegőjét szennyezi, de szerintem a többség nem is jókedvéből használja. A fa ára meglehetősen felszökött, de egy fűtőberendezés-csere, pláne gáz-bekötéssel azért sokaknak nem fér bele a mozgásterébe. A kisnyugdíjasok sokszor a kerti hulladékból megoldják az átmeneti időszakban a fűtésüket egy jó kályhával. Ott van azonban az alkalmi "fatüzelők" tábora is: a kandallók varázsa a nappaliban, egy pohár borral, a kedvesünk mellett... ;)

Mivel a gazdasági hatások egyre inkább szűkítik ezt a fűtési módot, ezt nem is részletezném tovább, a magam részéről a mindennapok luxusába sorolom a kandallókkal ezt a kategóriát, mint pl. a motorozást.

Vizes központi fűtés

Egyértelműen a legelterjedtebb, és magam még mindig ezt preferálom. Egy jó központi fűtés viszonylag egyszerűen, egy helyiséget érintve igazítható alternatív energiafelhasználási módokhoz. Ha nincs fa a vegyestüzelésű kazánba, a rendszert egy gázkazán is melegítheti. Ha felszereltettem egy napelemes rendszert, akkor egy villanykazánnal az egész házat fűthetem. Ha napkollektorom van, szintúgy átvihetem a hőjét a vizes rendszerbe. Tehát ad egyfajta rugalmasságot. Elsősorban azonban jónak kell lennie ehhez.

Induljunk a kályhától, azaz a kazántól. A nagy többség a földgáz tüzelést alkalmazza, bár még rengeteg elavult kazán van használatban, amelyek rossz helyen, rossz állapotban okoznak komoly kockázatot is, a pazarló működés mellett. Szerencsére már csak korszerű kondenzációs kazánokat lehet forgalmazni, viszont ezzel együtt a fűtésrendszer átalakítása kazáncserét is jelent leggyakrabban. A kazánnal a füstcső is együtt jár, hiszen a kondenzációs technika saválló belső csövet feltételez. Az sem mindegy, hol lehet kivezetni: egy tetőgerinc alá elhelyezett készülék akár 4-5m csövezést is eredményezhet, ami méterenként 25-30 ezer Ft, plusz a tetőátvezető elem...

A villamos kazán egy bojler egyszerűségét adja felszerelés szempontjából, így erről nem tudok sokat írni ebben a témakörben.

Maga a központi fűtés lehet radiátoros, padlófűtés, vagy kombinálva. A fal- és mennyezetfűtést nem részletezném, ebből a szempontból nem különbözik a padlófűtéstől.

A radiátoros fűtést a kondenzációs kazánnal párosítva egy fontos tényezőt kell szem előtt tartani: a radiátor névleges teljesítménye 90 fokos vízre van általában megadva. Viszont a kondenzációs kazánok általában 55°C vízhófoknál érik el a hatásfokuk csúcsát, efölött használva fajlagosan többet fogyasztanak. Mindez azt jelenti számunkra, hogy méretezni kell a fűtést: a tervezett vízhőfokhoz és a kívánt fűtőteljesítményhez kell megválasztani a z adott helyiségbe szánt radiátort. Egy példa: egy ajánlatkérőm 40 fokos fűtési beállítással használja a bővíteni kívánt rendszerét. A radiátorok itt már 5,6-szeres teljesítményszorzóval alkalmazhatóak, vagyis az 1000 W-os fűtési teljesíményt a szobában egy 5600 W-os névleges teljesítményű radiátor tudná 40°C-os vízzel kiszolgálni. Természetesen a majd hatszoros méretű radiátornak helyet is kell találni, illetve annak az ára is magasabb, így végül a padlófűtés mellett döntöttek.

A radiátor gyakran az arany középút, de kötöttséget jelent a szoba berendezésében. Jól szabályozható termoszeleppel, de ahol a termosztát van, ott nem szabad külön szabályozni. Van súlya, könnyűszerkezetes házakban esetenként lábra kell tenni, mert a fal nem tudná megtartani.

A padlófűtés magában nem drága, viszont hagyományosan fektetve együtt jár a felső betonréteg újrakészítésével, ez gyakran víz- és hőszigetelési hiányosságokat tár fel, ami megint költség. A helyszükséglet is érdekes lehet, amikor egy pince fölött kell a födémre padlófűtést készíteni, és 20-30 éve még nem volt általános a hőszigetelés... Ilyenkor az új felbeton miatt a nyílásmagasságok, a belmagasság lecsökken. Gazdasági, statikai és időbeli kérdés, hogy az összes áthidaló áthelyezése mivel jár, de az biztos, hogy a fejfájás garantált. A kérdés akkor egyszerű, ha már eldöntött a betonozás - ekkor egy radiátor ára fedezi a csövet, tehát ilyen szempontból azonos a díj.

Már újabb, bár nem is olcsó megoldás az úgynevezett száraz padlófűtés. Ez a neve ellenére ugyanolyan padlófűtés, mint a klasszikus, csak nem betonba fektetik, hanem egy előre hornyolt szigetelőlapba. A rendszer óriási előnye, hogy burkolóval együtt is 3cm vastagságot vesz el a belmagasságból. Természetesen ez leginkább annak érdekes, aki nem tudja, nem akarja a felbetont visszabontani és újrabetonozni. Ajánlani ezzel együtt is annak ajánlom, akinél a jó minőségű, de mégiscsak vékony hőszigetelés elégséges. Tehát vagy belső födémre, vagy bizonyosan jó hőszigetelésű padlóra. Az ára is borsos, hiszen rendszerben érdemes gondolkodni: megtakarítás bizonyosan nem érhető el vele a betonozáshoz viszonyítva, de nem is lesz jellemzően drágább. Az előnye tehát inkább az időben és a járulékos feladatok (takarítás, festés, stb) rejlik.

Persze a padlófűtés fektetésének is vannak szabályai, amivel a megfelelő komfort garantált. A külső falak mentén sűríteni kell a csöveket, törekedni kell az azonos hosszokra a zónákban, a dilatációk, várható repedések mentén védőcsövet kell rá húzni, és a körök kialakítása sem mindegy, ha egyenletes meleget várunk a helyiségen belöl. Rettentően fontos, hogyan szigetelünk alá: a homlokzati hőszigetelő nem lépésálló, az 5cm ma már elfogadhatatlanul kevésnek számít.

Ha minden ideális, akkor egyenletes padlóhőfok lesz, és ekkor biztosan nem fog "porolni" a rendszer. Ez ugyanis egy régi becsípődés a laikusok között, talán a 70-es évekből, amikor az olcsó gáz, a szabályozatlan készülékek miatt túlfűtötték a padlókat. Gyakorlatilag 36-38°C alatt a padló nem porol, márpedig egy 22 fokos helyiséghez a padló felülete 26, legfeljebb 28 fokos kell legyen. Én húsz éve ilyen fűtéssel élek, sosem tapasztaltam porolást. Ha valaki mégis fenntartásokkal közelítene a padlófűtéshez, a hálókba laminált padlót szoktam ajánlani, ami könnyen tisztán tartható.

A helyiségtermosztátok egyre inkább padlóhőfok-érzékelősek már, ami egy extra biztonság az előző kérdésre. Ha mondjuk a szellőztetés miatt a fűtést kéri a termosztát, a padlóhőfokra be lehet állítani egy maximumot, ami akkor is leállítja a fűtést, ha benn hűvös van, de a padló már meleg.

Ahogy a legtöbb folyamatban, a fűtésben is a szabályozás a sarkallatos kérdés. Szabályozással egy kevésbé ideális rendszer működését is fel lehet javítani, vagy a megváltozott használathoz is gyorsan módosítani lehet a hőmérséklet elosztást a lakásban. Ehhez persze nagy segítség, ha a fűtési osztó áramlásmérős, mert ekkor körönként lehet látni a térfogatáramot, percenkénti literben. A több víz több hőt jelent, tehát ahol melegebbet szeretnénk, oda több vizet irányítunk. Ha ez nem elegendő, lehet növelni a vízhőfokot, persze módjával: a melegebb víz gyorsabban fűti fel a padlót, vagy a radiátort. Ha egy radiátor nem fűt, akkor nem jut oda elegendő víztérfogat - ekkor a többit kissé fojtani, fékezni kell. Ha minden kötél szakad, akkor az osztót több zónára lehet bontani, és a zónákat külön szabályozni, mintha külön lakások lennének - ez egy új háznál is járatos megoldás, ha a funkciók jelentősen eltérő beállítást kívánnak meg.

A csövezésről is érdemes szót ejteni. Felújításnál igen sokszor nem szeretné a tulajdonos az egész házat vésetni, ezért a falon kívüli csövezés kézenfekvő lehet. Ilyen megoldásra általában a horganyzott acélcsöves megoldást javaslom, préselt kötéssel, ami gyors és költséghatékony, esztétikailag is vállalható. Hogy alsó vagy felső nyomvonalon, az mindig változó, az adott helyzethez és a nyílászárókhoz van megválasztva a megrendelő által. Ha mindenképp falba, esetleg padlóba kell fektetni a csöveket, akkor a többrétegű, műanyag gyártmányok jönnek szóba. Én csak préselt kötéssel dolgozom, menetes szerelvény falon/padlón kívül ajánlatos, de ott is kerülöm. Szerepe van a szigetelésnek, nem mindegy, hol alkalmazzuk és milyet.

Végül az átgondolás praktikumára szeretném felhívni a figyelmet. Amikor egy ilyen volumenű munkára szánja el magát valaki, az időt, energiát, türelmet fog tőle megkövetelni. Érdemes átgondolni, hogy mit tervezünk még esetleg később; kíván-e az most tőlünk alkalmazkodást, jelent-e az egyszermajd akadályt, érdemes-e most bármit előkészíteni hozzá. Egy védőcsövet, dobozt a kivitel során pluszban betenni általán elenyésző összeg, de később tetemes munkát, ezzel időt és pénzt spórolhatunk meg vele, ha nem kell vésni és festeni. Fotózzunk! Tudjuk, hogy hol halad a falban, padlóban cső, vezeték, mert esetleg nagyon jól jöhet még ez a tudás.

Aki belevág, annak sok türelmet és kitartást kívánok, mert egy életre szóló élmény lesz (remélhetőleg pozitív, ha elég körültekintő, akkor bizonyosan). Aki csak hezitál, annak is ajánlom magam - a beszélgetés ingyenes. ;)