Megtérülés-számítás fűtésmódokra
A felújítási láz véget ért, az építőipar "beszakadt" az otthonfelújítási program végével, a rezsiharcosok is lassan megnyugszanak a tavasz beköszöntével. Azonban az árak, és ezzel a gondok velünk maradnak, úgy tűnik.
Ki így, ki úgy, de mindenki számolgat, én ezt tapasztalom.
Ha valaki mondjuk évi 200 eFt-ot költ évente fűtésre, akkor az éves elérhető megtérülés a változtatás módjától, ezzel a költségcsökkentés mértékéből így adódnak:
- 10% fogyasztáscsökkentés -> évi 20 eFt
- 15% fogyasztáscsökkentés -> évi 30 eFt
- 20% fogyasztáscsökkentés -> évi 40 eFt
- 25% fogyasztáscsökkentés -> évi 50 eFt
- 30% fogyasztáscsökkentés -> évi 60 eFt
Néhány munkámnál felmerült, hogyan lehet számolni egy-egy projekt megtérülését, erre adnék esetpéldákat most, a százalékokkal.

Akinek elavult gázkazánja van, de a központi fűtése ki van építve, egy kazáncserében gondolkodhat. Gázkazán-csere anyag- és munkadíjban 600 eFt-tól indulhat a mai árakon, és az éves gázfogyasztás csökkenését aszerint módosítja, milyen rossz a meglévő konstrukció. Például:
- egy álló, nyílt égésterű (pl. ÉTI 25) gázkazán esetében 30% könnyen elérhető (láttam már 40%-ot, teljes rendszercsere mellett)
- egy öreg, nyílt égésterű fali cirkó (pl. FÉG C24) kazán cseréjével is mintegy 25% érhető el
- ha már turbós készülék cseréje merül fel, az 10-15%-nyi gázköltség-csökkenést hozhat a konyhára
- de egy korosabb kondenzációs készülék is 5-10% potenciált hordoz.
Aki teljes központi fűtést akar kiépíteni, annak 2-2,5 mioFt kiadást kell átlagosan kalkulálnia. Ez egy gyenge, konvektoros fűtéssel összevetve 40-45% megtérülést érhet el, de tapasztalataim szerint ezt leginkább az össze nem hasonlítható komfort miatt döntik el az ügyfelek, hiszen egy csendesebb, automatikus, és kiegyenlített hőérzetet nyújtó, kevesebb karbantartási igényű rendszer a vizes központi fűtés. Egy 100 m²-es ház bizony könnyen produkál 300 eFt-os gázfogyasztást évente, így itt már 120-135 eFt megtakarítható – ám egy komplett rendszer még ezzel sem térül meg 10 év alatt. Tehát ezt az esetet nem is részletezném, mert ezt valóban más szempontok miatt választják.
Aki 1500 m³ földgázzal fűt ki egy évet, az jelenleg kb. 165 eFt gázszámla kiadással kell évente számoljon.
Fatüzelés központi fűtésben a gázhiány kapcsán került előtérbe, hiszen a tűzifa jelentősen megdrágult. A korszerű vegyestüzelésű kazánok, vagy a divatos huzatszabályzók ellenére is komoly kéményveszteséggel kell számolni: jó esetben 80%, rosszabb esetben akár 60% a hatásfoka egy ilyen hőhasznosítónak. Mit jelent ez? Ha valaki 60 mázsa fát tüzel el egy télen, az 1500 m³ gáznak megfelelő hőtartalmat nyeri ki, 60%-os hatásfokkal. Egy mázsa fa ugyanis ~420 kWh energiát tartalmaz.
Aki tehát 60 mázsa fával fűt ki egy telet (hozzávetőleg 1500 m³ gáznak megfelelő energiával), az 5.000 Ft-os mázsánkénti árral 300 eFt-ot költ évente – ez persze ennél sokkal jobban eltérhet, csak érzékeltetni akartam a nagyságrendet, mert láttam sokkal többért is már tűzifát.
Elektromos fűtésnél a technológia meghatározó. Egy hőszivattyú a fűtési energiaszükséglet harmadát veszi fel a villamos hálózatból. Ha egy 1500 m³ gázfogyasztású házról beszélünk, az 14.500 kWh körüli energiamennyiséget jelent (kazántól, azaz hatásfoktól függően). Hőszivattyús rendszerrel tehát ezt 4.500-5.000 kWh. Hogy ez pontosan hogyan forintosodik ma, azt nem is szeretném kinyomozni a jelenlegi "kvótarendszerben", de évente 500 eFt fölött jön ki mindenképp, még vezérelt ("éjszakai") tarifával is. Nem is magában értelmezhető ez a fűtési mód, csak napelemes rendszer mellé. Ami fontos itt megjegyezni, az a hőszivattyúk zajszennyezése és a rendkívül magas karbantartási költsége, amelyek miatt én a villanykazánok mellett teszem le a voksom az elektromos fűtéseken belül.
Az infrapanelek, és egyéb, elektromos fűtéseknek egyre nagyobb rajongótábora van. Ezek persze hatékonyak és jók, de a fizika makacs dolog: akkor olcsóbb ezekkel fűteni, ha a fűtésen spórolunk, azaz csak ott fűtünk, ahol épp tartózkodunk. Ha ugyanis egy központi fűtés egyenletességét akarjuk megvalósítani, akkor bizony komoly villanyszámlát generálnak ezen eszközök is, nem kis kihívás elé állítva az elektromos hálózatunkat is. Ugyanilyen módon a gáz-központival is lehet spórolni, ha mindig csak az a radiátor működik, amelyik mellett vagyunk.
Fentiekből kitűnik, miért vagyok én még mindig a gázfűtés mellett, de ugyanakkor a villanyfűtést tartom a jövő megoldásának – csak az energiabeszerzés változásában látom a kulcsot. Nem véletlenül készül a családban egyre több sziget üzemű napelemes rendszer. 😉
Tapasztalataim szerint én mérnökként a legtöbbet abban tudok segíteni az ügyfeleimnek - a megvalósításon túl, hogy pontosan mit is érdemes a lehetőségek közül az adott esetben kivitelezni úgy, hogy a korszerűsítés a legnagyobb megtérüléssel járjon a háztartás számára.
Ha fűtéskorszerűsítésen gondolkodik, vagy kérdése merülne fel, víz-, fűtés- és villanyszerelési korszerűsítési munkák teljeskörű kivitelezését vállalom, mérnöki szemlélettel.
Forduljon hozzám bizalommal!
Almási László
gépészmérnök
erősáramú elektrotechnikus